"Az önkormányzatok számára nem csak az e-közigazgatás jelenik meg kényszerként, hanem a helyi politikájának újragondolása, egyfajta új e-politika alkalmazása. Az e-politika kiemelt szempontja a lakossággal való új szemléletű kapcsolattartás, a lakosság igényeinek infotechnológiai alapú megismerése. Az e-önkormányzatiság új eszközei megteremtik a helyi politika új tudásbázisát, amely az előttünk álló években a személyes politikai sikerek alapját jelenti."
Számos nyugat-európai ország önkormányzata, kistérsége, vállalkozásfejlesztő szervezetei használják az Internet és az infokommunikáció modern eszközeit helyi közösségeik jóléte érdekében. Az Internet és digitális technológiák olcsón és hatékonyan tudják segíteni a helyi társadalmakat szociális, politikai és gazdasági céljaik elérésében.
Az információs társadalom létezése kétségtelenül összetett kihívást jelent a városvezetésnek, ám az e-politika eszközeinek kiépítése után valójában megkönnyíti a politika feladatait, hiszen új, naprakész adatokhoz, információkhoz jut olyan területeken, ahol eddig csak tapogatózott. A kártya által generált adatok által lényegesen jobban és hamarabb láthatod a döntések, befektetések, kommunikációra költött közpénzek hatékonyságát, eredményességét. A kártyarendszer előnyeit figyelembe véve a legolcsóbb eszköz egy jó várospolitikához.
Az önkormányzat saját fenntartású intézményeiben kedvezményeket biztosít a helyi lakosok számára. Ezáltal a polgárok végre kézzel fogható anyagi előnyként élik meg lokálpatriotizmusukat. Figyelembe kell venni azt is, hogy húsz, harminc százalékos kedvezmények esetén a megtakarítás egy négy fős család számára akár több ezer forintot is jelenthet! Ha ezek a „veszteségek” egy jól működtetett városkártya rendszer eredményeképpen végül össztársadalmi nyerséggé állnak össze, akkor az a városkártya a városvezetés egyik legjobb döntése lehet abban a ciklusban. A kedvezmények jellemző területei: tömegsport (sportcsarnok), városi strand vagy gyógyfürdő, múzeumok, színházak, turisztikai rendezvények színhelyei.
E-kormányzat, e-önkormányzat területén az írek a kedvenceim. Vajon van-e mit tanulni tőlük akkor, ha e-kormányzat területén minden évben díjat osztanak, ráadásul tizenkét kategóriában? Külön elismerést kap a legjobb e-oldal a közoktatás, közegészségügy, önkormányzat, központ közigazgatás területén, díjazzák a legjobb marketing munkát és a legjobb egyedi e-projetet is.
Megfigyelhető továbbá az is, hogy az ír városokban működő városkártyák életkor, hivatás és egyéb további szempont alapján szegmentáltak. Azaz nem csupán egy intelligens kártyatípushoz juthatnak hozzá a lakosok, hanem az élethelyzetükhöz leginkább ideálishoz. Ez természetesen leginkább marketingmunka, (figyelem, kártyamarketing) hiszen a chipek programozása lehetővé tenné ezt a képességet egyszerűbben is. De mégis igazuk van az ír városok döntéshozóinak: a városkártya szellemiségéből fakadóan kommunikálni kell a kártyarendszer célcsoportokra szabhatóságát is.
Ezeket a megoldásokat a hazai alkalmazások is lehetővé teszik, ám egyelőre csak az öt klasszikus típust szeretnénk bemutatni felsorolásszerűen.
A kártyaelfogadó pontokon kártyaleolvasó terminálok telepítése szükséges. Ezek a terminálok on-line (valós időben) illetve off-line gyűjtik az adatokat a kártyahasználatról illetve chipkártya esetén változtatják a kártyán hordozott és a felhasználóhoz tartozó adatokat (pl. pontkezelés), és közvetítik a központi számítógép felé. A központi gépen futó program fogadja a POS terminálokról jelentéseket. Tárolja a kártya és a kártyatulajdonoshoz tartozó adatokat (név, érvényesség, születési év, lakcím) Tárolja és osztályozza a forgalmi adatokat , valamint elkészíti az időszakos forgalmi jelentéseket az üzemeltetők és az elfogadó helyek felé. A kártya használatáról gyűjtött adatok közvetítése a központi számítógép felé különböző kommunikációs csatornákon történhet. (pl. analóg telefonvonal, bérelt vonal, GPRS stb.) További információk az intelligens városkártya gyakorlati működéséről...
A magyar társadalom gépkocsival való ellátottsága az elmúlt tizenöt évben a többszörösére nőtt és várhatóan tovább fog emelkedni. A városok igazgatási, kereskedelmi funkciói folyamatosan változnak, fejlődnek. Az ebből eredő növekvő forgalomterhelés egyre jobban megviseli a települések tárolási kapacitását. Ezek a tendenciák ahhoz vezetnek, hogy már a kisebb városokban is időszerűvé válhat a parkolási rend szabályozása, esetleg a közterületi parkolás fizetőssé tétele.
A Proregio Kártya Program Pest megyén belül, Európai Uniós pályázati forrásból megvalósuló kezdeményezés, az Additio Kft. irányításával. Célja a programban részt vevő települések turizmusának erősítése. A program keretében olyan eszközök és szoftverek kerülnek átadásra és bevezetésre, amelyek által a megyében élő polgárok és a turizmus résztvevői közötti kapcsolat szorosabbá válik, növelve ezzel az intézmények kihasználtságát és információkat biztosítva turisztikai tevékenységük továbbfejlesztéséhez.
A program elsősorban a megyei vagy települési önkormányzati fenntartású intézmények, cégek vehetnek részt, mint például múzeumok, népművészeti házak, kastélyok, kiállítótermek, strandok és gyógyfürdők, művelődési házak és sportcsarnokok. Mire lesz jó a Pro Regio Kártya? Olvass tovább!
Törzsvevőkről igenis beszélhetünk, olyan pest megyei polgárokról, akik szívesen turistáskodnak a megyében, itt van a kedvenc fürdőjük, a kedvenc borvidékük, a kedvenc kerékpárútjuk, a kedvenc múzeumaik. Ők keresik az alkalmakat, de sok mindenről lemaradnak, pedig szívesen részt vennének a programokon. De vajon mi lenne akkor, ha nem ők keresnék az alkalmat, hanem az alkalom keresné őket? Ha a hét közepén egy „Pro Regio Turisztikai Hírlevél” érkezne a levelesládájukba a hétvége legjobb programjairól? Esetleg kibővítve olyan egyedi hírekkel, amelyeket csak ezen a hírlevélen keresztül kapnak meg?
Minden tiszteletem azoké a városvezetőké, akik több ciklus óta jól vezetik a településüket. Részt vettek a kilencvenes évek lelkes építkezéseiben, csatornát és járdát építtettek, később millenniumi parkot és inkubátor házat adtak át, ma pedig a városközpont megújításán dolgoznak.
Ha megkérdezzük őket a településükről talán napokat is képesek beszélni róla, kiváltképp’, hogy talán elég joviálisak is már. Nincs a városban olyan utca, amelyet ne ismernének, és település helytörténetének Mikszáthjai, naná. De vajon most, 2008-ban, valóban mindent tudnak a városukról? Elég-e az évtizedes rutin, emberismeret, helyismeret ahhoz, hogy az egyre összetettebb helyi társadalmakról pontos képünk legyen?
Egyre több infotechnológiai eszköz áll a modern településirányítás rendelkezésére annak érdekében, hogy a városvezetők munkájuk során jó társadalmi és politikai döntéseket hozzanak. Az eszközök egy részének működése valójában egy jól végiggondolt és kidolgozott automatizmust jelent. Az információ és adatgyűjtés tudatos kidolgozása számos a piacon dolgozó hazai céget tett naggyá. Ebben a posztban most amellett szeretnék érvelni, hogy az önkormányzatok intelligens alapú működtetése valójában nem több, hanem kevesebb munkát jelent a döntéshozóknak, városvezetőknek. A piacról hozott példa kicsit hosszú, de érdemes elolvasni.
Hajnal György, a néhai Közigazgatási Intézet szakértője számos tanulmányában foglalkozott a közigazgatás hatékonyságának kérdéseivel. A Vezetéstudomány tavalyi számában a következő sorokkal zárja egyik tanulmányát: „Végül: a korszerű, teljesítményorientált hivatali működés fogalmához fűződő jelentések tekintetében az igazi meglepetés talán nem is annyira abban van,amit a válaszadók mondanak, hanem abban, amiről hallgatnak. Amiről hallgatnak, az pedig nem más, mint az önkormányzati (akár hivatali, akár közszolgáltatási területen elért) működési teljesítményre, az elért hatásokra és eredményekre vonatkozó információk előállítása és felhasználása. Ez a körülmény már csak azért is szembeötlő, mivel a fejlett országokban zajló-lezajlott modernizációs hullámok talán legfontosabb mozzanata éppen ez: a szervezeti és a közpolitikai teljesítmény folyamatos, illetve periodikus mérése-értékelése." (Hajnal, 2007) Akár minden héten adatokhoz juthatsz az új sportcsarnok kihasználtságáról. Klikk a folytatáshoz!
Nyugat-Európában számos eszköz segíti az önkormányzatok munkáját abban, hogy polgárai számára korszerű szolgáltatásokat nyújtsanak. Fogékonyak legyenek a lakossági igényekre, kreatívak az újabb és újabb szolgáltatások beindítása terén, hajlandóak legyenek helytelen beidegződéseik felülvizsgálatára. CAF és a többiek...
Szerencsés esetben hetente csak egy kártyát ajánlanak fel számunkra fogyasztásunk valamelyik színhelyén: benzinkúton, gyorsétteremben, barkács áruházban, élelmiszer diszkontban. Egy darabig talán van értelme használni, számon tartani, tárcában gyűjteni őket, de egy idő után megunjuk, és egyre nehezebben fogadunk el újat. Hogy álljunk ki így döntéshozóként, városvezetőként a helyi kártyarendszer megteremtése mellett? Hogy tudjuk elérni majd, hogy egy nagy kereskedelmi lánc kártyáját túrjuk ki a polgárok pénztárcájából, hogy a helyi lakos kártya kerüljön oda?
Akár így is össze lehet foglalni az intelligens településkártyák lényegét hozzátéve, hogy a vevő sem jár rosszul. Külsőleg olyan, mint a többi, a lényeg azonban kis chipben rejlik. Emlékszem, én is elcsodálkoztam azon az információn, hogy a kezembe nyomott bankkártyában egy mikroprocesszor és egy memória is működik. Márpedig igen. Ezek az eszközök tárolják és működtetik a településkártyákhoz kapcsolt egyedi, helyi lakosoknak nyújtott kedvezményeket, amelyeket az önkormányzat által feltartott intézményekben (strandon, sportcsarnokban, színházban) érvényesíthetnek.
Korunk mindent átható értékesítési szemlélete menthetetlenül elérte a településeket is. Egyre több város hirdeti rendezvényeit Interneten, óriásplakátokon, rádióban. A hivatal sajtósa mellett asztalt kap a marketinges, aki vágyait rövidesen városmarketing koncepcióba és arculati kézikönyvbe fűzi.
Mi a terméked?
Ma senki sem ússza meg, hogy eladjon. Ha menekül is előle, a végzete előbb-utóbb eléri. És senki sem úszhatja meg a marketinget sem. Azt, hogy végig kelljen gondolnia mi az ő terméke, azt valójában veszik-e vagy sem, jó-e a piacnak vagy sem? Bizony, termék a városvezetés, a helyi „káháté” kukás kocsijának tisztasága, még egy önkormányzati rendelet is.
Éppen tíz éve, 1998-ban jártam utoljára Visegrádon, a Palotajátékokon. Bár nagyon jól éreztük magunkat, bevallom, ezt az alkalmat is a véletlen szülte: egy rádióhirdetésre adott spontán reakció. A turisztikai fogyasztási szokásaim azóta sem változtak, a hét vége felé kapott kapott impulzusok döntik el, hogy mi lesz a hétvégi program. A továbbiakban Pest megye turizmusáról, a turizmus marketingjéről olvashatsz...
Könnyen lehet, hogy idén sem zár túl jó évet a hazai turizmus. A prémium szegmens, a luxus szállodák és a konferencia turizmus javítja a mutatóit, de hagyományos szegmensek, a panziók, éttermek, fogadók világa nem fog felhőtlenül visszaemlékezni az idei évre.
Eladni nehéz
Talán nem túlzó az a kijelentés, hogy a hazai vállalkozások többsége küzd értékesítési problémákkal. Magas a készlete, kevesebb a vevője mint tavaly, romlottak az eladási mutatói, nehezen jön össze az adóra, járulékra, bérletre, fizetésre való. Az ügyvezető persze ezer más kérdés kapcsán is elúszva érzi magát. Ez az „ezt is meg kell még csinálnom, azt is meg kell még csinálnom!” érzése. A vállalkozások közös problémáinak sorolása kimeríthetetlen téma.
A Pro Regio Kártya kapcsán több Pest megyéről szóló cikket, publikációt olvastam az elmúlt napokban. A megye turizmusát elemző egyik szakértő a hozzá került adatokból ügyesen kiszúrta, hogy a kilencvenes évek végére a számottevően megnőtt megyei szálláskínálat közel a felére csökkenő idegenforgalmi adóbevételt „hozott”. Vagyis az ágazat a „sötétszürke” gazdaság felé menekült.
Bizonyára él a környezetedben egy idősebb, tapasztaltabb kereskedő vagy kisiparos. Olyan régi vágású fajta, aki harminc éve bútorban vagy rövidáruban utazik. Kérdezd meg tőle, hogy ki a legjobb vevője? Azt lesz a válasza, hogy X. Y., mert már huszonöt éve nála vásárol. Ő a törzsvevő, aki már hosszú évek óta kedvezménnyel kapja meg az árut, mégis rajta keresett a legtöbbet, mert neki nem volt szüksége hirdetésre vagy reklámra azért, hogy bejöjjön a boltba. Jött magától. Ingyen.
